Ez több mint ház, ez otthon...

Otthon. Család. Tárgyak. Emlékek.

2012. május 21., hétfő

Komlóleves

Sörrajongók, csalódni fogtok, ez nem az a komlóleves:-)
"Kis" kitérő:
Mi Zilahon fent laktunk a dombon, elég közel a a Meszeshez. A Meszes alatt pedig szőlőhegy volt, gyümölcsössel, már elhagyott parcellákkal s füves területekkel, sövényekkel, bokros részekkel tarkítva. Tavaszonként kis kirándulásokat tettünk erre, csak ilyen délutániakat, de nagyon szerettem, mert már nyíltak a mezei virágok, közöttük az általunk kásavirágnak nevezett sárga kankalin. S míg Anyukám komlót szedett a már jól bejáratott helyeken, mi gyerekek teleszedtük a kezünket virágokkal. Persze segítettünk is, jó adag komlóval tértünk haza, amiből nagyon finom levest főzött Anyukánk.
A komló csak kora tavasszal jó levesnek, amikor még nem fut fel magasra. A végét, jó arasznyit letörtünk belőle, ami még roppanós, nem fás, ez jó levesnek.
Nemrég, a szomszéd ajánlására fedeztünk fel egy forrást a falu határában, s egyik alkalommal, amikor vízért mentünk, az útszéli bozótosban kiszúrtam a zsenge komlóhajtásokat. Mindjárt le is támadtam, nagy örömmel vittem haza, s megfőztem. Úgy, ahogy Anyukám készítette, s nagyon szerettük ám!
Ilyenek a komlóhajtások:

Az én gyerekeim nem rajongtak érte, de azért megkóstolták. Bármennyire áradoztam róla, nem lett a kedvencük.
Hozzávalók:

  • füstölt sonka (0,5 kg-nyi)
  • komló
  • 2 evőkanál liszt
  • 3-4 evőkanál olaj
  • 3-4 dl tej
  • kevés ecet
Így készült:
A sonkát annyi vízben, amennyi bőven ellepi, főni tettem. Amikor már puha, felöntöttem annyi vízzel, amennyi levest főzni akarok. Amikor felfőtt, beletettem a komlót. 
Elkészítettem a rántást: az olajon csapott evőkanál lisztet világosra pirítok. A levesbe teszem, amikor az már fő, és kevergetem közben. A többi lisztet simára keverem előbb kevés tejben, majd a többit is hozzáadom, a levesbe öntöm. Amikor felfő, kész is, a komlónak nem kell sokáig főnie. Megkóstoljuk, elég sós-e. A sonka miatt lehet, nem is kell több hozzá. Kevés ecettel ízesítjük.

A múlt héten is láttam komlót, de már elég magasra kúszott, nem biztos, hogy jó még levesnek. Hamarabb kellett volna közzétennem, hát ha valakinek kedve szottyan komlólevest főzni:-)
Azt nem tudom, mennyire elterjedt a komlóleves főzése, mifelénk készítették. Hasonló leves készült zsenge csalánhajtásokból is. Meg a partilaput is hasznosították a konyhában, valamilyen rizses-tejfölös rakott étel készült belőle, azt is szerettük. Érdekes módon a mifelénk sarmásnak nevezett medvehagymát nem használtuk, pedig kaszálni lehetett volna a Meszesen. 
De jó lenne összegyűjteni ezeket a régi recepteket, de sokakra nem emlékszem, hogy készítette Anyukánk, s már nincs kitől megkérdezni...

3 megjegyzés:

  1. Érdekes lehet ez a leves, még nem hallottam róla. Olyan sóska szerűnek tudom elképzelni.
    Sajnálom, hogy már nincs kitől megkérdezned a régi recepteket..... Sajnos már én sem tudom Anyukámat kérdezni....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Katalin, köszönöm, hogy olvasol!
      Nem hasonlít ízre a sóskaleveshez, a komló inkább semleges ízű. Jövő tavasszal meghívlak egy komlólevesre:-)

      Törlés
  2. Sok ehető,vadonban talàlható növèny ehető.Pl.finom keves,főzelék készithető a tyúkhúrbol.

    VálaszTörlés