Most ott van a gyümölcskosárban folyamatosan a régen ritkán látott gyümölcs. Egyik nap, míg vártam, hogy felfőjön a leves, nekiláttam narancsot díszíteni. Próbálkoztam a zöldségpucolóval, de nem ment, ezért késsel láttam hozzá. Ezzel meg az volt a gond, hogy eltűnt a kés nyoma: nem láttam, hol vágtam bele az előző csíkot. Elég durva, elnagyolt minták sikeredtek. Szegfűszeget is szurkáltam bele, hogy még karácsonyosabb illata legyen.
Kibelezett narancshéjba mécsest tettem, a Férjem által virág alakban leszedett s kiszáradt narancshéjból is próbáltam valamit összehozni:
Apukám hat évvel ezelőtt karácsony előtt hagyott itt minket. Volt időnk felkészülni rá, mégis nehéz volt elfogadni, beletörődni. Anyukám tavaly ilyentájt betegedett meg. Arra nem tudtunk felkészülni, nem is akartunk, ami aztán következett.
Persze az élet megy tovább, görög előttünk így vagy úgy, s muszáj lépést tartani vele. Az idő meggyógyítja a sebeket? Ugyan már...csak beletörődünk, mert nem lehet változtatni rajta.
No ezt is kiadtam magamból, többet nem hozom fel, mert még másokat is elszomorítok:-(
Fel a fejjel, s nyomás takarítani!!! (Csak magamat biztatom.)
Tudod, néha azért jó magunkból kiírni azt, ami fáj. Tudnék mesélni én is, de, muszáj előre nézni(én meg magamat(is) biztatom!) :))) Tényleg hihetetlen, hogy az ember mit kibír, és adott esetben micsoda erő lakozik bennünk.
VálaszTörlésÉn nem szoktam menüt összeállítani, de mondjuk nálunk valahogy mindig ugyanazok a megszokott kaják vannak. A sütik is többnyire ugyanazok. Szeretnék újítani, de a család leszavaz mindig. :D
És tényleg ugye, hogy micsoda nagy szó volt, ha banán, narancs, vagy mogyorókrém volt az asztalon?! Hú de szerettem, mikor a nagypapám jött haza, és meglepinek kaptam olyan kis dobozos mogyorókrémet, de imádtam! :)
Csilla, mesélj csak, jó hallgatóság vagyok:-) Egy-két megjegyzésedből tudom, hogy nem könnyű az életed. Sajnálom... Mindenkinek megvan a maga "keresztje", s mindenkinek a magáé a legnehezebb.
VálaszTörlésNálunk a sütik mindig mások, egyébként nincs nagy változás. Azért írom össze, hogy mit fogok sütni-főzni, hogy a nagybevásárlás során el ne felejtsek valamit venni, mert itt helyben nem biztos, hogy megkapom.
Köszönöm, hogy figyelsz rám:-)))
Köszönöm! Talán majd egyszer, ezekről a dolgokról nem könnyű beszélni, legalább is most még nem. Aztán majd meglátjuk... :) Ne viccelj már, igazán nincs mit köszönnöd, ez a legkevesebb, ha már így "megismerkedtünk". :)
VálaszTörlés